„Elmúlt a tél: itt a tavasz, minden bokor újra éled
                  a földből a virágokat előhúzzák a tündérek.
                  Április is segít nekik, megáll minden kicsi fánál
                  virágot tűz mindenhová: tavasz van ott, merre járt már…”
                                         (Végh György: Virághozó április)

Miután itthon ügyesen feldíszítettem a húsvéti tojásfát, az ünnepnapokra hazautaztunk a Nagyszüleimhez, ahol a hűvös, esős időjárás ellenére „Csak azért is!” kimentünk a játszótérre, s bizony, nem bántuk meg! ☺

Nagyon szeretek hintázni, meg „magasba” mászni, s amióta sikerült a „vármászókára” felmennem – lásd: Csacsogó 3 - azóta a csúszdára való feljutásom sem akadály: sokat gyakorlom. ♥

Kissé fáradtan ugyan, de a bölcsődéből hazatérve mostanság más dolgom is akadt: meg kellett locsolnom a virágokat! Anya ugyan sokat mondta, hogy esett az eső, elég nedvesség van a talajban, de ha én egyszer valamit a fejembe veszek…

Az április sem hazudtolta meg önmagát = sokszor szeles időjárást produkált, viszont a napocska is egyre melegebben sütött, előcsalogatva rejtekhelyükről a csigákat, rigókat, s a (katica) bogarakat.

Az egyik szombaton pedig egy különleges élményben volt részünk: éppen az udvaron motorozgattam, amikor hatalmas hangzavar törte meg a délelőtt csendjét: valaki az utcánkban gyors segítségre szorult, így egy mentőhelikopter szállt el oda-vissza a fejünk felett…

Más hétvégeken Apának (is) segítettem: együtt gondoztuk a virágoskerteket, persze azért az udvari kikiricsekről sem felejtkeztem ám el…☺

A délutáni sziesztámat követően pedig jókat játszottunk: Anyától tanulgattam a frízbi-, és labdadobás technikáját a kutyusaink nagy örömére. ☺☺

Baba-rege:

1.) „Feldobott labda”
Fáradt, nyűgös Babánk Apával tízóraizik az asztalnál, én mosogatok… hírtelen „szárnyakat kap” egy műanyag tányér. Ez elég gyakran előfordul mostanság, így hallom is Apától mérgesen:
-Laura, mit szabad dobálni?
-A labdát! – válaszolja egy kissé bizonytalanul.
-És a tányér labda?
Egy kis gondolkodás után:
-Igen!
Nem bírom tovább, mosolyogva közbeszólok: - Apa! Ez „magas labda” volt! ☺
Erre Baba is vigyorogva megismétli:- Ez magas labda volt! ☼

2.) „Csillagok, csillagok…”
Szintén mosogatás közben vagyok, Laura az etetőszékében színes ceruzákkal körbevéve, Apa vele szemben, amikor is jön a kérés:
-Anya, rajzolj csillagot!
Ám legyen! Gyors kéztörlés, majd rajzolok neki pár klasszikus=3 egyenes metszetéből álló csillagot…Baba nézi, de semmit sem szól…
…Erre Apa is rajzol neki egy ötágú, piros színű csillagot. Mire Laura boldog reakciója :
- Ez csillag! ☺

Kicsit később, amikor már a rajzlap csupa csillag:- Ez nagyon csúnya! …és Apa első csillagjára mutat…Majd néhány másodperc múlva:- Apa! Rajzolj még csillagot! ­***

3.) „Estikék”
a ) Fürdetés után, törölközés közben mind a ketten nagyon fáradtak, nyűgösek vagyunk már…
…Baba hisztizni kezd, én mérges vagyok, ezért amikor pár perc múltán kér egy számára azonnal!!!kellő dolgot, azt mondom neki, hogy nem kapja meg, mert az előbb hisztizett! Mire Ő:
-Anya! Most csöndben vagyok!!! Kérem…♥

b ) Egy másik alkalommal, szintén törölközés közben énekelek neki, de Ő hevesen tiltakozik:
-Anya, ne énekelj!!! Fáj a derekam! (?) ☺

c ) A lefekvést megelőző tejiváskor:
-Én Anyával iszom a tejcsit, nem Apával !
-S miért, Laura? ( Ezeddig általában Apával itta.)
-Mert okos baba vagyok… Neked (Anya) nem hisztizek! ♥☺

☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺☺